 |
|
| || || || || || |
|
|
|
|
|
index |
1 2002-ben az a hír járta, hogy a zágrábi piacokon tejtermékeket árulóknak maguknak kell megvásárolniuk és üzemeltetniük a piactereken a hűtőket. Egy ilyen szabály megfosztaná az összes hagyományos tejesasszonyt az árusítás lehetőségétől, és csak a nagy farmok és tejipari vállalatok maradhatnának talpon. Aztán az a pletyka kezdett el terjedni, hogy minden egyes tejtermék árusnak havi 1000 kunáért (130 euróért) kell hűtőkapacitást bérelnie. Mivel a legtöbb tejesasszonynak két-három tehene van csak, és csupán hetente egyszer jönnek a városba, alig páran engedhetnék meg maguknak a bérleti díj ilyen mérvű emelését. Legtöbbjük egy sokkal kisebb áremelést is megérezne. A Dolacon, a legjobb zágrábi piacon áruló tejesasszonyok felének bevétele nem több havi 3000 kunánál, ami azt jelenti, hogy a havi jövedelmük maximum 1500 kuna.
back to the declaration
2 A friss tej minőségét illető szabályok bevezetése és a tejipar ellenőrzését végző független rendszer felállítása is szerepel azon feltételek közt, amelyektől Horvátország jövőbeni EU-csatlakozása függ. Amikor egy újonnan létrehozott laboratórium 2002 nyarán vizsgálni kezdte a horvát tejeket, kiderült, hogy a termékek 80 százaléka nem felel meg az EU előírásainak. Ennek köszönhetően fel is függesztették a horvát tej exportját. Az új rendelkezések csökkentették a tej árát is, ami kedvezőtlenül érintette a kistermelőket.
back to the declaration
3 A zágrábi tejesasszonyok a horvát termelők azon 95 százaléka közé tartoznak, akinek vagy kevesebb mint négy tehene van (az összes termelő 61,91 százaléka) vagy több mint négy, de kevesebb mint tíz (33,37%). Igen valószínű, hogy a tejipar átstrukturálódása, amelynek keretében az EU-normáknak megfelelően egy tehenész több állatott tart a jelenleginél, komoly szociális változásokhoz vezet a közeljövőben. A zágrábi tejesasszonyoknak átlag négy tehenük van, és a kilencvenes évek eleje óta folyamatosan csökken a tartott állatok száma.
back to the declaration
4 A hagyományos sajt és tejföl iránti kereslet csökkenésének oka többtényezős: a kilencvenes években fokozatosan elszegényedett a lakosság; a szocialista típusú munkaidőt (reggel 7-8-tól délután 2-3-ig) felváltotta a nyugati világban megszokott időbeosztás; a nagy bevásárlóközpontok (Metro, Getro, Billa, Mercantone, Konzum) megjelenése érezhető változásokat hozott a lakosság étkezési és vásárlási szokásaiban; külföldi tejtermékek jelentek meg a hazai piacon; fejlődött a horvát tejipar; egyre többen vásárolnak bankkártyával.
back to the declaration
5 2003 szeptemberében és októberében hat zágrábi piacon 448 tejesasszonnyal beszélgettünk. Egy 41-kérdéses kérdőívvel gyűjtöttünk információt személyes, családi és társadalmi helyzetükről. Létrehoztunk egy adatbázist és egy statisztikát, amelyet bármely érdeklődő intézmény vagy magánszemély rendelkezésére bocsátunk.
back to the declaration
6 2002 augusztus 31-én, 11 órakor, a Dolac Piacon útjára bocsátottunk egy kezdeményezést, melynek célja a tejesasszonyok fennmaradásának biztosítása. A zágrábi polgárok és a tejesasszonyok közti bensőséges viszonyt szimbolikusan illusztrálandó, a következők osztottak ingyen sajtot és tejfölt: Katica Bzig Bregovljáből, aki 57 éve árul a Dolac Piacon; Marija Spoljar Donja Bistrából (55 év); Marica Senicic Jakovljéből (44 év); Kristina Leko, művész, a projekt kezdeményezője. Az eseményt a Városi Fesztivál szervezte, és tizenöt fiatal koordinálta. 160 adag sajtot és tejfölt, valamint 500 szórólapot osztottunk ki, és 277 aláírást gyűjtöttünk a tejesasszonyokat támogató polgároktól. 2003 szeptemberére 650 ember írta alá a „Kíváságok könyve a 22. századra” című dokumentumot Zágrábban, Dubrovnikban, Berlinben és Ljubljanában.
back to the declaration
|
|
|
|
|
|